„Nem hittem volna, hogy ez lehetséges” – hangzik el szinte kivétel nélkül a mondat azoktól, akiket olyankor ragad el újra a szerelem, amikor már illik csak a családnak élni − és legfeljebb a lekvárfőzésben vagy rejtvényfejtésben kiteljesedni. Mintha ők is azt gondolnák, hogy a szerelem korhatáros műfaj, és csak ránctalan testekbe költözik. Pedig sok nő, aki válása vagy férje halála után már évek óta egyedül nézi az esti filmet, igenis szeretne reggelente újra két személyre teríteni.

Egy tisztes, őszes halánték

A Horvátországból ötven éve ideszármazott Helena arcán frissen virul a szerelem: „Remeg a lábam, és repülök” – lelkendezik. Párja, István március 7-én megkérte a kezét. Két férj és három élettárs után Helena úgy érzi, hogy senkitől sem kapott annyi szeretetet és figyelmet, mint Istvántól. Négy évig nem volt senkije; azt gondolta, akit neki szántak a fentiek, az vagy eljön, vagy nem. A kerületi kultúrklubban találkoztak először: István egyből kiszúrta a csinosan öltözött, mindig mosolygó asszonyt, és Helena is István ingét, nadrágját, a szakállát – és nagyon nem tetszett neki. Ősszel, amikor István Helena ablakait hozta rendbe, kiderült, hogy a válogatás nélkül magára kapott ruhák és a dús, már jócskán őszülő szakáll őszinte, jó embert takar. Helena cipőt vett neki, és a kopott farmert is kiselejtezte. „A szakáll maradt, mert anélkül már nem ő lenne. Nem lehet egy hónap alatt mindent megváltoztatni, már így is sok mindenről lemondott. De a szakállát kicsit selymesíthetné”– s amikor pajzánul barátnőire kacsint, kitör a nevetés.

Bár lánykérés volt, esküvőre nem készülnek – egy bankettel ünneplik meg a megismerkedés évfordulóját –, és összeköltözés sem lesz. István mindennap elmegy Helenához, ennyi nekik elég. A lánya, aki eddig féltette édesanyját élettársaitól, most megnyugodott, sőt mindig dicséri Istvánt, és családtagnak tekinti. Pedig akadnak családok, ahol a gyerekek rossz szemmel nézik a szülők újra felpezsdült szerelmi életét: mit képzelnek, az ő korukban?! Esetleg sajnálják, hogy már nem lesz, aki az unokákra vigyáz, süt, főz, takarít, mos, vasal vagy az ügyes-bajos dolgokat elintézi. Amikor egy ötvenen túli pár a házasságkötő teremben találja magát, némelyik örökös közben oszt-szoroz, vajon

Hollywoodi leckék

Nem is olyan rég még furcsa szemmel néztek arra az ötvenen túli elvált vagy özvegy nőre, aki társra vágyott. Illetlenség, nevetséges – gondolták róluk, merthogy tény: a szerelem bolondot csinál belőlünk, és kifordít önmagunkból, erről szól a világirodalom. Bizonyos kor után pedig már kínosnak tartották elpirulni egy bóktól, izgatottan várni egy telefonhívást, találkozót. Hollywood már megtette az első lépést, hogy megmutassa, őszülő hajjal is lelhetünk szerelmet, bár az eredmény kétes. A világhírű Mamma Mia! című filmben Meryl Streep bolondít magába nem is egy, hanem egyszerre három férfit – igaz, mindegyiküket a régi szenvedély hozza a kis görög szigetre. 

Írásunk folytatása a La femme 25 bátor újrakezdő című különszámában olvasható!